2008. 05. 25.

Giccses gondolatok

Dolgozgattam a kertben, a szomszéd utcában valaki valamilyen zenegépet bömböltet, s ha nem akartam akkor is hallottam, az 50-es évek szirupos szar cucilista realista csöpögős Vámosi nótáit újra felvéve, új előadóval új köntösben a régi mocsok. Aztán egyszercsak azon kezdtem gondolkozni, hogy a sokat szidott Kádár korszak Acél-os kulturális miniszterének legalább meg volt az a haszna, hogy a nagyon giccses szart nem engedte terjedni. Aztán meg az is eszembe jutott, hogy hány év kellett volna, hogy a giccs eltűnjön az életünkből? Úgy tűnik most, hogy a demokrácia és a giccs elválaszthatatlanok.

Nincsenek megjegyzések: