2009. 01. 30.

Harald Mante cikke a DFM-ben /részlet/

Vajon létezik-e használati utasítás, recept a jó képekhez? Ezt a kérdést nem lehet egyszerű igennel, vagy nemmel megválaszolni, a választ valahol középen találjuk. Középen, mert minden egyes képet két síkon értékelhetünk. Az egyik sík a "tartalom, és a mondanivaló" ami a racionális felismerést, és az érzelmi reakciót foglalja magába, a másik pedig a "kompozíció minősége", ami a képi felépítésről, és a színszerkesztésről szól. A befogadó nem a minőség alapján ítéli meg a képtartalmat, hanem annak információtartalma alapján. Az éppen képet szemlélő személy szempontjából durván felosztva:az információ lehet számára nagyon érdekes, érdekes, kevésbé érdekes vagy teljesen érdektelen. Ezenkívül a különféle képi tartalom lehet informatív, tanuló, drámai, kedvre derítő, megrendítő, szomorú, stb.

Érdekes képtartalmak komponálásához kreatív ötletekre vagy vakszerencsére, esetleg furfangos koncepcióra van szükség.Ezek felleléséhez és kialakításához sem általános érvényű használati utasítás, sem recept nem áll rendelkezésre. Figyelemre méltó tény, hogy a képi tartalom rossz technikájú, és rossz kompozíciójú képnél is felismerhető. A jó technikának, és a jó kompozíciónak tehát elsődleges feladata, hogy megkönnyítse és elősegítse a felismerési folyamatot. A különböző kompozíciós elemek és a színkontraszt eszközei teszik lehetővé, hogy a fotót kompozíciós szempontból is jónak értékeljük. Ezek alapján a befogadó maga is kielemezheti, sőt le is rajzolhatja a kép kompozíciós szerkezetét. Tehát leszögezhetjük, hogy a kompozíció területén akad olyan eszköz, amit afféle "használati utasításnak" nevezhetünk. A művészi kompozíciós eszközök pontos ismerete képessé tesz minket arra, hogy megalapozottan ítéljünk meg, illetve minőségi módon hozhatunk létre képeket. Ehhez alapvető fontosságú elmélyíteni a meglátás, és a megérzés képességét. Lássunk többet mint korábban, tudjunk többet látni, mint azok akik nem rendelkeznek a fent említett tudással. A képalkotás folyamata során a kompozíciós eszközök felhasználása nem lehet öncélú. Ezt a tudást teljes mértékben magunkévá kell tennünk. Ösztönszerűvé kell válnia, hogy a napi munka során a tudatalattiból előhúzva tudjuk alkalmazni őket. Csak így koncentrálhatunk teljes mértékben a fotózásra, a motívumra és annak tartalmára.

Nincsenek megjegyzések: