2010. 11. 04.

Erdélyi utazás II

Ez a szobor Sepsiszentgyörgyön van egy áruház mellett. Nem is a szobor annyira az érdekes, hanem az áruház. Szóval ott vagyok kicsi hazánktól közel 600 kilométerre vásárolni akarok valami ajándékot a családnak, de nincs egyetlen felirat sem, csak románul. De ott senkisem beszélt azon a nyelven. Ott én csak magyar nyelvű beszédet hallottam.
Az Olt folyó Tusnádfürdőnél még csak egy nagyobb patak.
Tusnádfürdői emlék.:)
Minden azért nem lehet tökéletes. Gondoltuk is néhány vasútátkelőnél, hogy szét szedjük a kocsit, át visszük darabokban, és a túloldalon összerakjuk.:)
Kérdezte a barátom, szeretem-e a borvizet, mert errefelé sok van. Persze válaszoltam, valójában nem is hallottam róla még. Hát elvitt ehhez a forráshoz, megkóstoltam és legnagyobb meglepetésemre szódavíz folyt a csövön. Hoztam is haza egy flakonnal, nehogy azt gondolják badarságokat beszélek.:)
Egy alkonyati tájkép, ahol jól látszik talán, hogy a füst fölsétál a dombokon az égbe.:)

3 megjegyzés:

farkasembör.hu írta...

Tudod-e mejik kép hijánzik erőssen ezökből a fényképökből.
Az amejiken látszik az a nagy kö, amejikre ha feláll az embör akkor ojan mint egy farkas.
Pedig láttad Te es, hogy ott vót.

Mácsai Ferenc írta...

Akkor nézne nagyon bután minden idetévedő! Nem értenék, hogy miért farkas egy nagydarab kő. :-)

ma(tematikus).hu írta...

Azért nézne bután , minden idetévedő, mert az emberek ma nagyon objektíven gondolkoznak.
Csak egy kicsit matamatikus fejjel kell nézni a dolgokat.
Hogy is van ez?
Feltételezzük, hogy minden kő nagyapa.
Ugyanakkor feltétetelhzetjük azt is, hogy minden nagyapa farkas.
És ha ezek az állítások igazak, akkor ezekből azt láthatjuk, hogy minden kő farkas.
Számokkal kifejezve:
1=2
2=3...1=3
Behelyetesítve:
1=kő
2=nagyapa
3=farkas
:D