Egyszerű blog

Jó kávét

2012-02-13T13:14:00.000+01:00

Csak próbálgattam a vakuimat. :)

Nincs címe

2012-02-08T23:11:00.000+01:00

Lilla

2012-01-28T20:40:00.000+01:00

A Gomba ...

2012-01-26T21:03:00.002+01:00

... ma a Balokánynál. A 70-es évek végén 80-as évek elején hatalmas Jazz koncertek voltak itt pl. Tomsits Rudolfal, vagy Babos Gyulával.

Magyar banán

2012-01-22T17:08:00.000+01:00

Havazás

2012-01-21T09:49:00.000+01:00

Amatőr műteremben ...

2012-01-18T22:22:00.001+01:00

... készült ez a két kép. Alig kellett fotosoppolni. Amíg javítgattam a képeket azon gondolkoztam, hogy mostanában egyre nagyobb divatja van az életlen, vizeletszínű, összevissza vagdalt, maszatolt, machinált fotóknak, fotómontázs szerű förmedvényeknek. Nincs is ezzel különösebb baj, hisz van közöttük olyan ami nekem is tetszik, csak a tiszta emberi érzések, hangulatok, személyiségek ábrázolásával mi van? Az már uncsi, smafu?

Falanszter

2012-01-12T18:42:00.001+01:00

A pécsi Kodály központról készítettem ezt a sort.:)

Próba

2012-01-09T09:37:00.001+01:00

Képek a Szivárvány gyermekházból, a Szivárvány Musical Stúdió próbájáról.

Csizmadia Sanyi barátom hívott erre a fotózásra, teljesen szabad volt a próbán a színpadon minden irányban a szereplők között mozogni, és bár nagyon jól éreztem magam, kellemes, türelmes emberek között, akik nem ijednek meg, hogy ellopom az arcképüket, a képekkel mégsem vagyok elégedett, többnyire zajosak, és életlenek lettek. Így aztán megyek a többi próbára is, legföljebb a próbák végére én is fújom a padlás szövegét.:-)

Az Én városom II

2011-12-31T19:32:00.002+01:00

Az Én városom ...

2011-12-28T19:50:00.002+01:00

Remélem sikerül folytatnom ezt a sort.:)

Holnap ...

2011-12-21T19:46:00.000+01:00

... 5 óra 31'08"-kor lesz a téli napforduló. eleinte csak egy-két másodperccel ugyan, de holnaptól egyre világosabb lesz. Talán egyszer a nyár is eljön.:-)

Azt hiszem

2011-12-20T13:04:00.000+01:00

... szeretni fogom ezt az objektívet. :)

Szépirodalmi legelő

2011-12-02T12:20:00.004+01:00

Amikor Én kiköltöztem ebbe a kis faluba, az itt alig látható terület legelő volt. Minden reggel kihajtották ide a marhákat legelni. Azóta a terület funkcióját vesztette, nem is tudom van-e még marha a faluban (egyébként kétlábú akad még pár). Nos a polgármesterünk pályázott, mert mostanában mindenre pályázni kell, és kapott néhány millió forintot. Az egykori legelőből így lett park! Nagy íróink szobrai is helyet kaptak benne. A kis kb. 350 lakosú falunk egyébként olyan "szerencsés", hogy több gyerek születik már évek óta mint amennyi öreg meghal. Ám a legközelebbi óvoda, iskola az kb. 10 km-re van, busz hozza viszi a gyerekeket nincs vele különösebb gond, csakhogy a busz reggel 7-kor indul. Vagyis egy 3-4 éves gyereknek fél hétkor föl kell kelnie, hogy nyolcra óvodába érjen, míg a régi iskola épülete most kihasználatlanul létezik.

A pénzt pedig csak a pályázat szerint szabad elkölteni. Azt hiszem, a falusi ember mindég is csak másodosztályú állampolgár marad.

A Zsolnay kulturális központ

2011-11-13T10:05:00.000+01:00

Most még hideg van és sötét, nem is ragyog teljes pompájában. A festők, villanyszerelők, retusőrök is dolgoznak ezerrel a termekben, de tavaszra talán teljesen elkészül. Akkor majd gyertek és nézzétek meg, mert gyönyörű, és fényképekkel nem lehet visszaadni a látványt. Kicsit büszke vagyok, hogy én is hozzájárulhattam a munkámmal a felújításához.

Azt azért megkérdezném a Vilitől, hogy mi a fenét keres ennek a nőnek a kezében egy regulátor?

Az eltévedt kertek teremőre

2011-11-02T07:03:00.001+01:00

2011-10-30T07:09:00.000+01:00

2011-10-25T11:04:00.002+02:00

Kövek

2011-10-09T21:45:00.000+02:00

"Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve."

Forrest Gump

A letünt idők teteje

2011-10-09T09:17:00.002+02:00

Esetleg a letűnt tetők ideje, vagy nem is tudom. A szomszéd kőműves szerint azonban a ház alapja a tető, mert az eső elől csak az véd meg igazán. Talán közismert is ez a véleménye a szomszédomnak, mert az elmúlt húsz évben megújultak a tetők a faluban.:)

Itt van az ősz, itt van ismét

2011-10-07T21:23:00.001+02:00

Most majd jönnek a ködös, sötét, hideg, légy, és nyugdíjas pusztító, "emberes" hónapok. Érdekes, hogy a kevésbé szerethető hónapjaink neve ember-re végződik.

Kék acél

2011-09-26T21:27:00.001+02:00

"Lábra mentem" :)

2011-09-23T21:26:00.003+02:00

Néhány keresetlen gondolat Dozvald János pécsi fotókiállításmegnyitójáról.

Egészen kis létszámmal, mondhatnám családiasnak indult ez a kiállításmegnyitó, amit Mánfai György szervezett. A pécsi fotósok között egykor etalonként emlegetett alkotó kiállításmegnyitójára ezen a napon nem igazán volt kíváncsi a fotográfus társaság, a közönség.

Pedig szerintem érdemes figyelni erre az emberre. Talált Ő a fotográfiában egy olyan utat, amellyel képeit, képeinek üzenetét a mindennapok átlagos szépelgései fölé képes emelni.

Dozi elsősorban gondolkoztat a képeivel, nem játszik izgalmas fényekkel, nem akar mesterien világítani, esetleg elvarázsló hangulatot mutatni, úgy tűnik nekem, nem akar a "klasszikus" fotográfiának megfelelni. Egyszerűen csak gondolatok vannak a képeibe kódolva. Javasolnám bárkinek aki teheti nézze meg ezt a kiállítást, ne sajnáljon rá esetleg egy kicsivel több időt az átlagosnál. Nekem élmény volt látni.

A megnyitó végére azért csak ide talált néhány régi barát. :)

(Balról: Tám László, Dozvald János, Hajnoczy Örs)

Csak egy ablak

2011-09-17T08:38:00.000+02:00

Ezt az ablakot a Skradin nevű városkában fényképeztem. Talán látszik is, hogy egy nagyon öreg ház ablaka, s ki tudja milyen eseményeket látott már ez az ablak az évszázadok folyamán? Születéseket, halálokat, esküvőket, háborúkat kívül is belül is. Mennyire elege lehet már a mi világunkból ha így leépült. :)

Az Adrián

2011-09-13T17:06:00.000+02:00

Gyöngyinek

2011-09-12T08:13:00.000+02:00

A minőségellenőrzés megtörtént, a tenger semennyit sem fakult. :)

Parasztpanoráma

2011-09-04T12:04:00.001+02:00

Utolsó bújócska

2011-08-31T22:21:00.000+02:00

Iskolakezdés előtt még egy kis játék.:)

Rohanunk

2011-08-30T22:40:00.003+02:00

Mi Magyarországon az autóinkkal mindég sietünk. Mondhatnám elsők akarunk lenni, legyőzni a többieket. Szabályosan presztízs a gyorshajtás. De nincs ez mindenhol így Európában, már a szomszédoknál sem sietnek. Ott az a presztízs, hogy betartják a közlekedési szabályokat. Na persze, ha kényelmes tempóban is jól működik egy gazdaság, minek sietni. :D

Keretek között

2011-08-26T21:12:00.001+02:00

Tarlófüstölő

2011-08-25T19:58:00.001+02:00

Emlékeztek még?

2011-08-22T19:32:00.000+02:00

Egy korábbi bejegyzésemre szeretném az ide látogatók figyelmét felhívni.

Itt van.

Az agyonhasznált, lelakott épület elkészült, most így néz ki:

Volt még itt egy kevés munkánk, és gondoltam megmutatom ismét. Amíg dolgoztunk itt eszembe jutott Glatz Úr egy mondata talán a mindentudás egyeteme c. műsorból. " a Magyar munkás ellustult, elfelejtett dolgozni". Ja, igen, az értelmiség meg toppon van, és minden bajunkról a munkás tehet. :-))

Lebegés

2011-08-16T20:35:00.001+02:00

Kapaszkodó

2011-08-15T22:29:00.000+02:00

Az M 6-os alagútjában

2011-08-12T22:34:00.001+02:00

Már két éve

2011-08-07T15:18:00.007+02:00

Bad Mitterndorf

2011-08-06T19:54:00.003+02:00

Van a kis falunak egy termálfürdője. Tök buli lehet télen, a szabadban a bazinagy hó mellett a meleg vízben pancsolni.:)

Apa és lánya

2011-08-02T17:51:00.001+02:00

A hétköznapi vénusz

2011-08-01T17:25:00.000+02:00

Talán, portré

2011-07-31T19:09:00.001+02:00

Munkásököl-vasököl

2011-07-31T10:27:00.000+02:00

Arvo Part

2011-07-27T23:19:00.001+02:00

Találtam valami félelmetesen szép zenét.

Singerhauserhütte

2011-07-16T09:46:00.000+02:00

Egy reggel találtam egy murvás utat, a nyaralónk közelében, gondoltam sétálok rajta keveset.

Már csak azért is érdekelt az út, mert régóta tudom, hogy az igazán érdekes látnivalók nem a turisták szeme előtt vannak. Hamar kiértem az erdőből, és meglepetésemre nem magas hegyeket, hanem szépen gondozott, bekerített legelőket láttam.

Az út végül is egy kisházhoz vezetett, amiről gyenge német nyelvtudásommal nem sikerült kideríteni, mi a fenét keres a legelők, kaszálók között.

Be lestem az ablakon, és úgy néztem valami étterem lehet.

Szépen gondozott kis ház az erdő szélén félóra járásnyira a falutól, autófordulóval és az elmaradhatatlan kertitörpékkel, mi a fene lehet?

Körbejártam az épületet, de nem lettem okosabb. Valaki az idelátogatók közül majd csak elárulja.:-)

Viszont ami miatt érdemes volt oda kigyalogolnom, ez a kép. A sógorok sokkal jobban tisztelik a magántulajdont mint mi, ha ilyen náluk a biztonságizár.

A Kaiser város

2011-07-15T08:22:00.005+02:00

Bad Ischl-ben rengeteg látnivaló van, érdemes oda elmenni.

No, nem az Ischl-i híres cukrázda miatt, állítólag itt készítettek először islert.

Amiben egyébként mindenféle sütemény volt, csak éppen isler nem. Így aztán nem is tudtuk meg, hogy az ischl-i isler milyen ízű.:-)

Nem is a Strauss, a Brahms, a Lehár, vagy épp a Kaiser villák miatt, bár azokat is érdemes megnézni.:)

Bad Ischl-be minden fotográfusnak el kell menni egyszer, mert a Kaiser parkban van egy meseszép épület, Sissi királynő teaháza, amiben ma fotómúzeum van.

Van ott mindenféle látnivaló. Hatalmas műszaki kamerák, 20 centi átmérőjű objektívek, fából készült ma is használható nagyítógép. Egy teremben pl. csak rollfilmes kamerák, köztük az összes híres Leica.

Természetesen ebben a múzeumban sem szabad fényképezni, és ahogy végig csámcsogtam a sok régiséget, pl. Sissi fotóalbumát, sztereókamerákat, csak lopva készíthettem kedvcsinálónak néhány felvételt.

Kisváros a tóparton

2011-07-08T20:23:00.000+02:00

Még mindég Ausztria. Ott minden tiszta. Már-már idegesítő, hogy sehol egy kis szemét, legalább egy cigicsikk vagy egy kis kutyaszar. Szó szerint sehol sem láttam szemetet. Azért ott sincs minden ablakban muskátli, bár ez a kisváros és környéke eléggé meseszerű, vagy inkább olyan műromantikus.:)

Kötélvasút

2011-06-29T10:03:00.002+02:00

Azt hiszem így nevezik Ausztriában.

Nem szoktam megijedni egy kis magasságtól, jó messzire el lehet látni.:)

Uram-atyám ez már olyan mint egy google-térkép. Dugul a fülem, mintha a fejem is fájna, csak most ne szakadjon el a kötél.:)

Szerintem kihúznak a föld nevű bolygóról.:)

Hova jöttem, merre van a fent, a lent, csak le ne potyogjak innen.:)

Tisztul már az idő, a felhők felett is csak felhők vannak nem a kék ég.:)

... hát föl értem a csúcsra 2108 méter magasra. Kicsit olyan érzés, mintha a világ tetején lennék. Valahogy rákényszeríti az embert ez a helyzet, hogy gondolkozzon az életéről a barátairól, meg minden másról. Ezzel a képpel most Olava-nak kedveskednék, akivel rendszeresen figyeljük egymás munkáit, Norvégiában él, és azt hiszem sohasem fogunk találkozni.:)

Olava Greetings

Úgy alakult ...

2011-06-27T13:47:00.002+02:00

hogy néhány napot eltölthettünk pihenés gyanánt egy ausztriai üdülőfaluban, Sonnenalm-on.

A kis falucska nevét úgy fordíthatnánk talán Naposhavas.

Amint az látható is amikor megérkeztünk, volt ott minden, csak nap meg hó nem. Később aztán csak kisütött itt-ott, de Naposhavas felhők között maradt.

Meg is állapítottam nagybölcsen, hogy ahova én mehetek nyaralni ott még a nap sem süt igazán.:)
Folyt.köv.

Ausztriában ...

2011-06-25T18:49:00.000+02:00

... az igazi turistát arról lehet felismerni, hogy mindenfelé négykézláb megy.:-)))

Nemzeti botorkálók

2011-06-17T21:29:00.000+02:00

Mi a különbség a profi és a hobbifotós között?

2011-06-13T22:46:00.000+02:00

Találtam egy jó kis írást, azt hiszem sokunknak hasznos lehet. Itt olvasható.

Utitárs

2011-06-07T23:19:00.000+02:00

Már amennyire a vonatban a másik oldalon utazó kellemes arcú hölgyet annak lehet nevezni.:)

Az Én országházam

2011-06-02T20:55:00.000+02:00

S. Faragó Gyöngyi kiállításáról

2011-06-01T20:35:00.000+02:00

Ahogy nézegettem Fagyöngy képeit, egy Gershwin kritika jutott eszembe. Valahogy így szólt: Gershwin képes bevinni a dzsesszt a konyhából. Hát, nem csak hogy bevitte, de az elmúlt 100 évben sikerült neki a világ legnagyobb színpadaira is föltennie. Szóval Fagyöngy képeiből is ezt éreztem, olyan erővel sugárzik belőlük az empátia, és Gyöngyi még egy kis technikai trükkel meg is fejelte képeit, ugyanis vászonra nyomatta a képeket, és olyan érzést keltett mintha egy hiperrealista kiállításmegnyitón lennék. Remélem találkozhatunk ezekkel a képekkel valamelyik híres európai galériában.:)

Néhány barátot, ismerőst is sikerült lencsevégre kapnom, így Hajdrák Timit,

Feles Kristinával és Takács Zsolttal most sikerült végre találkoznom,

Kerekes Zsuzsi szerint nem lehet róla szép portrét készíteni, szerintem meg csak szépet lehet.:)

"Füles" Tóth József méltatta Gyöngyi kiállítását, elég szórakoztatóra sikeredett, ide klikkelve láthatjátok.

Vajda János barátom rögzítette az eseményt.

És természetesen nem maradhatott el, a kiállítás utáni beszélgetés sem.:)

Köszönöm a meghívást Gyöngyinek, nagy élmény volt számomra a kiállítása, és ajánlom mindenkinek, ha teheti nézze meg.

Budapest, budapest de csodás

2011-06-01T18:06:00.000+02:00

Madárfészek

2011-05-25T19:03:00.000+02:00

Zöld, sárga ...

2011-05-18T06:55:00.002+02:00

... zöld, sárga Úgy tűnik még mindég aktuális, csak most jobbról.:)

+26

2011-05-02T20:43:00.007+02:00

:-)

De szeretnék ...

2011-04-14T22:26:00.001+02:00

... egyszer egy Csík koncertet végig nézni.:)

A Zsolnay mauzóleum

2011-04-08T20:53:00.003+02:00

Egyszer talán, csak átadják. :)

Pécs Széchenyi tér 2011 ápr. 2

2011-04-07T17:42:00.001+02:00

Egy röpke fél óra Mártiékkal.:)

Egy gyönyörű faluba ...

2011-03-31T22:08:00.003+02:00

... Püspökszentlászlóra egy szép kicsi sváb faluba vitt a munkám. Ez a település kb. 2 és fél kilométerre van Hosszúhetény fölött, műút nem vezet oda. Van ugyan egy makadám út, de ahhoz leginkább terepjáró alkalmas, vagy a lábunk, ami mindég kéznél van. Önmagában ez a kis falu nem is lenne annyira érdekes, ám a végében van egy kis kúria, egy szép kis arborétum szerű parkkal.

Az arborétum területén több bővizű forrás is található, kis erecskék sietnek a völgy aljába, ám van amelyik dísztavat táplál. Olyan, mint egy valóságos mesekert. Az épületek felújításra szorulnak, már el is kezdődött a munka és a parkot is épp most újítják, ezért nem látogatható sajnos.

A kúriához épített kis kápolna sem látogatható. Viszont találtam egy emléktáblát az épület falán:

Át is szaladt a fejemen. Nem lehetne, hogy én is szenvedjek itt mint a Mindszenty? Én hosszabb időt is bevállalnék. :D

Estiskola-Műteremgyakorlat

2011-03-28T09:55:00.003+02:00

Szombaton voltam az estiskola által szervezett műtermi gyakorlaton. Ez volt az első ilyen szervezés, és mint minden kezdet ez is kicsit nehezen indult, de azt kell mondanom, hogy hasznos volt, és összességében pozitív a véleményem róla. Ajánlom tehát elsősorban kezdő amatőröknek, de a haladó profiknak is. Menjetek, ismerjétek meg a világítás rejtelmeit. Nagyon érdekes és szórakoztató volt az este. :)

Esős út

2011-03-24T07:45:00.002+01:00

Kodály központ

2011-03-19T22:30:00.004+01:00

Az elmúlt két napban volt szerencsém három együttes zenéjét is hallgatni a pécsi Kodály központban. Gyönyörű épület, kitűnő akusztikával röviden így tudnám jellemezni a koncerttermet. De, hogy ne legyen teljes az örömöm, a műsorok megkezdése előtt egy bájos barna női hang megkérte a közönséget egy hangszóróból, hogy ne fényképezzünk. Azért loptam néhány képet. Eleinte nem értettem, miért, de amikor mögöttem jó pár méterrel a hivatásos fotós kattogtatta a Nikonját, rájöttem, hogy ha itt még négyen elkezdünk kattogtatni szét esik az előadás, annyira hangos a jó akusztikának köszönhetően a fényképezés. Ha valaki mégis akarna fotózni, ne vigyen tükrös gépet. Valami hosszú gyujtótávú bridge gép aminek nincs hangja exponáláskor, alkalmas lehet néhány felvételt készíteni. Ajánlom közvetlen a karzat előtti földszinti sorközepét. És kispárnát vigyetek mert a székek ... hát nekem kényelmetlenek voltak.:)

A zenéről-zenészekről meg úgysem tudnék semmi újat mondani, ezért megkértem a Yu Tube-ot, hogy segítsen.

Talán befér ide egy kis történet.

A Babos koncert után egy kis szünetre kényszerültünk, át kellett rendezni a zeneszerszámokat, a közönség is kiment, kis fej szellőztetésre és egyebekre, kellemes gazdag választékú büfébe. Én is így tettem kimentem az előtérbe. Ott aztán egyszercsak kivágódott az ajtón egy régi ismerősöm aki köztudottan cigánygyűlölő. Hoppá, valami nem stimmel. Nem tudta, hogy a Babos és együttese felvállalja a cigányságát? Vagy ... izé Szóval hogyan teszi ezt magában helyre? Érdekesek az emberek, pláne ha hülyék. :D

Kedves játékos társak

2011-03-18T09:26:00.004+01:00

Amint a képeket nézve láthatjátok, sikerült találnom három, általam nagyra becsült fotográfust, hogy válassza ki a három általuk legjobbnak ítélt képet.

S.Faragó Gyöngyi, Hajdrák Tímea, és Dozvald János vállalták a képek zsűrizését, amit ezúton is tisztelettel köszönöm nekik. Mindhárman a A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének fotográfiai tagozata tagjai.

Tehát a zsűri így döntött:

I.hely Antal Levente - Árnyak1

II.hely Faragó Ferenc - Hullámzó ritmusok

III.hely Dofka Zsuzsanna- Cím nélküli piros-fehér fal képe

Talán annyit még a szavazógépről, hogy nem mutatott hiteles eredményt mert nem fért föl minden kép egy gépre, így két helyen is tudott voksolni a szavazó és volt aki le is maradt róla, ezért töröltem.

Én a magam részéről nagyon köszönöm, hogy velem játszottatok, és a sikerén felbuzdulva rövidesen egy új blogban szeretném folytatni veletek ezt a játékot. Van hozzá kedvetek? :)

Már fényesítem ...

2011-03-17T08:41:00.001+01:00

... a fürdőnadrágom, az idén is le kell ellenőriznem, hogy elég sós-e a víz. :-))))

Végre egy kis jóidő

2011-03-14T15:34:00.000+01:00

Madarak

2011-03-08T01:00:00.001+01:00

Egy több mint három és fél éves felvétel. Ha már nem fotózom mostanában ... :)

Cigiszünet

2011-03-07T08:16:00.001+01:00

Tavaszcsalogató

2011-03-06T10:00:00.001+01:00

Kép a falon

2011-02-25T23:47:00.002+01:00

A ritmus játékra a második képem

Árnyék

2011-02-24T22:02:00.000+01:00

A ritmus játékra a képem

Prágai macskakő

2011-02-18T10:32:00.002+01:00

Öten már vagyunk a játékra, és tíz nap van még hátra. Itt mutatom a fődíjat, ez a kő nem ám egy kis szürke hétköznapi kövecske, ez a kő a prágai várból való amin elméletileg a Václav Havel is járhatott volna amikor köztársasági elnök volt, de ott nem járt, hanem ott autó vitte. De láthatta! :D

Szóval még tíz nap, és "az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó".:D

Parasztbarokk Németországban

2011-02-15T19:09:00.001+01:00

Néhány éve egy német kis faluban jártam, a templomának fényképeztem le a belsejét.

Egy kiállításmegnyitó margójára

2011-02-08T07:48:00.000+01:00

Amikor ezt a kiállítási anyagot megláttam, arra gondoltam, hogy majd írok hozzá valami felmagasztaló szöveget.

De már nem akarok. Mert nem is tudnék tisztességes véleményt mondani egy olyan kiállításról amely a képző és fotóművészet határán mozog, Márti ugyanis fotogrammokat készített, az Ő rendkívüli találékonyságával. Ezért inkább azt javaslom, nézd meg ha teheted, kellemes meglepetés lesz.

Kassák könyvtár, Budapest XIV. ker. Uzsoki út 57.

Hétfő, szerda, péntek délután kedd, csütörtök délelőtt.

Bözsi virágai

2011-01-22T21:44:00.002+01:00

Ablak

2011-01-16T21:14:00.002+01:00

Grandpa Elliott

2011-01-11T12:36:00.000+01:00

A jómultkorában mutattam nektek ezt a videót, és fölfedeztem benne ezt a Grandpa Elliott nevű embert, aki szerintem utcazenész New Orleansban, és ahogy rátaláltam erre a videójára, azon gondolkoztam, hogy mindegy is az, ki énekel, honnan jött, ha szívből jön az éneke, megfogja az embereket. Vagy ... izé... nekem tetszik nagyon.:)

Az első ...

2011-01-09T13:02:00.002+01:00

... tekercs film a karácsonyi ajándékommal. Néhány kocka annyira túl expós lett, hogy napfogyatkozást lehetne rajtuk nézni, de így is elégedett vagyok az eredménnyel, meg lesz ez még jobb is-talán.:)

Vándor

2011-01-05T18:05:00.001+01:00

Talán láthattátok ezt a változatot is korábban, most csak annyi az apropó, hogy a saját szkenneremmel, lényegesen jobb minőségben tudtam megcsinálni.:)

1971

2011-01-05T12:31:00.001+01:00

Amint a kép címe is jelzi a kép 1971-ben készült. Az igazi érdekessége viszont az, hogy röntgen fimre nagyítottam, az eredeti kockának kb. az 1/5-e, mert az eredeti fájlméret olyan nagy lett, hogy 300 dpi-s felbontásban is méterekben mérte a fotószerkesztőm. Így most mind a két oldal karcai jól láthatóak, .:)

Kimerészkedtem ...

2011-01-01T19:59:00.001+01:00

... ebbe a farkasordító hidegbe. Majdnem hozzáfagyott az ujjam az expo gombhoz, így aztán gyorsan vissza bújtam a barlangomba.:-)

Bemutatom ...

2010-12-27T18:27:00.004+01:00

... a karácsonyi ajándékom. Na nem a kis plüss kutyus, hanem ez a pinhole kamera /camera obscura/. Bár egyes vélemények szerint kutya nélkül is lehet élni csak nem érdemes.:) Azt hiszem mégis csak fölmegyek a padlásra a nagyítómért.:-)

Decemberi vallomás

2010-12-25T10:16:00.004+01:00

Ab ovo

2010-12-20T20:49:00.003+01:00

2010-12-20T17:41:00.002+01:00

Disznóvisítós hajnallal ...

2010-12-19T12:59:00.002+01:00

... kezdődött a hétvége mindkét napja. El is indultam disznóvágást fényképezni,

de a hideg miatt nem jutottam csak az archívumomig.:-)

Ezt a képet valamikor az aratás után fotóztam, amikor még jó meleg volt.:)

2010-12-11T22:32:00.000+01:00

Még egy kis Prága

2010-12-08T20:54:00.005+01:00

Októberben láttam ezt a várost először, akkor nem is volt oly nagy hatással rám, mint ahogy vártam. Ám ahogy múlik az idő úgy lopakodik belém a hangulata. Nem is a nappali városnak, hanem az estinek. Amikor csillognak a macskakövek, nem nyüzsögnek a turisták, és a lámpák ontják ezt a gázlángsárga fényüket. Vissza kell oda mennem, úgy érzem.:)

Faluhelyen ...

2010-12-07T13:58:00.003+01:00

... egy ilyen hideg fázós zúzmarás vasárnap reggel hova lehet menni, ha nem a pincesorra a jövő hétvégi disznóvágáshoz, egy kis szíverősítőért.:)

A tücsök és a hangya

2010-11-24T22:10:00.009+01:00

La Fontaine meséjét oly sokan átírták már, mindenféle szeleknek, gondolkozásmódoknak megfelelően, talán az én változatom is elfér ebben a kupacban.

A tücsök nagyon szeretett volna már inni egy kisfröccsöt. Nyár volt, meleg, és a belvárosban a házak csak úgy ontották magukból a forróságot. Az utcára nyíló presszó teraszán kedélyes beszélgetések közepette söröztek az emberek. Ettől a kis tücsök még szomjasabb lett. Mivel pénze nem volt, gondolta, kiül a sarokra muzsikálni, talán adnak neki a járókelők néhány forintocskát, hogy a szomját olthassa. Úgy is tett, letelepedett a Király utca és a Széchenyi tér sarkán, maga elé tette a kalapját, elővette a hegedűjét és rázendített. Úgy szólt az a hegedű, olyan szívhez szólóan, hogy nem akadt senki sem, akit meg ne fogott volna. Rövid idő alatt nagy tömeg verbuválódott össze a sarkon. A kalap pillanatok alatt megtelt pénzzel. Valaki a tömegből szerzett egy felmosóvödröt, hogy abba gyűjtsék az adományokat. Csupán egy órácskát „bazsevált”, ez alatt az idő alatt akkora lett a tömeg, hogy megbénult a Király utca forgalma. Számolgatta a tücsök a vagyonkáját, amíg a kisfröccsöket iszogatta. „Ennyi pénzből vehetnék magamnak egy rendes ruhát is, ne higgyék már azt, hogy egy koldus muzsikál a sarkon.” Másnap szép új öltönyben jelent meg. Már sokan várták, hisz hamar híre szaladt a városban, hogy egy hegedű -fenomén játszik a központban. A szomszéd presszó tulajdonosa rögtön üzletet látott a helyzetben, a székeit bérbe adta a járókelőknek.

És ez így ment, nap mint nap a turista szezon közepén. A tücsök a sok pénzből először albérletet keresett, később házat, autót, nyaralót vett, feltöltötte a kamráját, nem kellett már félnie a téltől. Sőt olyan jól ment az üzlet, hogy a rokonságnak is segített. Néhány vállalkozó viszont panaszt tett az önkormányzatnál, mert a tücsök rontotta a szabad kereskedéshez való jogukat. Ugyanis a hatalmas tömeg miatt nem tudtak az emberek a boltokba eljutni, ezért rendeletet hoztak, hogy a tücsök csak este hattól nyolcig muzsikálhat. Voltak ugyan hangok, hogy a tücsköt ki kellene tiltani a városból, mert hát mégiscsak a mezőn van a helye, de nem törődött senki az ilyen véleményekkel, mert a képviselők zömének mások mellett szállodája is volt, s amióta a tücsök húzta, a szállodák mind telt-házzal működtek.

Így érkezett el az ősz. A közeli színházban éppen a My Fair Lady-t próbálták, de nem ment valami fényesen. Bosszankodott a zeneigazgató s amikor meghallotta a tücsköt a sarkon, úgy döntött, azonnal otthagyja a színházat, és menedzsere lesz a hegedűsnek. Világkörüli koncertturnéra indultak, és a telet a Bahamákon töltötték. A városban is helyreállt a rend, bár a rossznyelvek szerint néhány szálloda bezárt, néhányra meg piros lámpát tettek.

Lássuk mi történt ezalatt a hangyával.

Hangyánk tavasszal bújt ki a tojásból, húsvét után alig két nappal, mind az ötezer-hétszázhuszonnyolc ikertestvérével együtt. Nem sok időt tölthettek a bolyban, mindössze két hetet játszhattak, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy kissé megerősödjenek, és játékukkal majdhogynem összedöntsék a hangyabolyt. Idősebb testvéreik vitték első gyűjtögető útjukra. A mi kis hangyánk egy kisebb csoportba került, oda gyűjtötték össze a szellemileg, vagy fizikailag gyengébb képességű ikreket. Úgy tűnt, a nagy testvér szeret dirigálni, mert az utasításait mindig nagyon határozottan, emelt hangon adta ki, hosszasan magyarázta mit érdemes a hangyabolyba bevinni, és mi az, amivel csupán az idejét pazarolja a hangyanemzetség. Vézna kis hangyánknak vágott az esze és hamar rájött, hogy nem nagyon jó az állandó munkálkodás. Ám ahhoz, hogy kikerüljön ebből a mókuskerékből, meg kell erősödnie. Így hát cipekedett szorgalmasan. Cipelt faágat, gyufaszálat, falevelet, egy közeli konyhából a földre esett cérnametéltet, és ki tudja mi mindent még, de csak nem akarták felfedezni alkalmasságát a keresőutak szervezési osztályán.

Így telt el a nyár, de egyre csak keresgélt. Arra gondolt, hogy előbb-utóbb találni fog valami nagyon értékeset, amivel bizonyíthatja rendkívüli képességeit, amire odafigyelnek a többiek és fölnéznek rá. Egyre nagyobb körutakat tett, egyre messzebb jutott lakhelyétől.

Már készülődtek a télre a hangyaboly lakói, a mi kis hangyánkat még mindig hajtotta a bizonyítási, a felemelkedési vágy. Egy szép őszi napon aztán olyan messzire jutott, hogy kénytelen volt a szabadban éjszakázni. Azt gondolta, nem lehet ebből semmi gond, máskor is aludt már falevél vagy fűszál alatt. Ám ekkor egy hatalmas zsemlemorzsa esett le egy kislány szendvicséből. Megörült a hangya: ha ezt hazaviszi, egy hétig ebből fog lakmározni a boly. Erre biztosan odafigyelnek. De már későre járt, fáradt is volt, félt is a hajnali fagytól, ezért lyukat fúrt a morzsába szállásnak. Jól belakmározott belőle és elaludt. Hajnalban egy ökörszem repült arra. Meglátta a zsemlemorzsát, és felcsippentette. „Hm. Egy kis húsos szendvics”- gondolta és továbbröppent.

Napok óta esik

2010-11-23T17:46:00.000+01:00

Remélem egyszer majd eláll, hogy a kertbe is kimehessek kicsit.:)

A Zsolnay kulturális központ

2010-11-21T09:08:00.004+01:00

Pontosabban a Do-Zsó felújításáról mutatok most egy telefonfotót. A tetőfedők éppen szabják a cserepet a vápába. Talán látszik, hogy a munkás milyen baleset- mondhatnám életveszélyes "létrát" használ. Főnöke, a munkaszervező bízik a kreativitásában, és nem törődik a munkatársa biztonságával, hiszen az növelné a költségeket. Gondolhatnánk ugyan, hogy akkor meg minek vállalja a dolgozó ezt a balesetveszélyes munkát? Kérem tisztelettel, ha ez a melós azt mondja, hogy nem vállalom, másnap már nem kell neki dolgozni menni, majd más vállalja. Egyébként is sokkal jobb egy gyors nyaktöréses mint egy éhhalál. De ami ebben a történetben igazán szép az, hogy a melós aki szépen dolgozik /majd látjátok a kész épületen/ minimálbért kap, hiszen ő csak egy tróger melós. A főnöke viszont aki szervez, akin a vállalkozás hatékonysága múlik, többszörösét viszi haza egy melós fizetésének.

És ha rosszul szervez? Ki nem szarja le!

Odáig már eljutottunk, hogy a melós anyagi felelősséggel tartozik a munkájáért. Egyszer talán azok is felelősséggel tartoznak, akiken igazán múlik a kisemberek sorsa.

***

2010-11-13T22:03:00.005+01:00

Két szál orchidea

2010-11-12T21:52:00.002+01:00

Nevetni jó

2010-11-11T19:45:00.001+01:00

Viszlát Transzszilvania.

2010-11-10T09:49:00.008+01:00

Csak még egy utóirat

Mindég is úgy gondoltam, hogy egy adott területen élő embereknek kell eldönteni, hogy milyen formában akarnak élni, kihez-mihez akarnak tartozni. Konkrétan az erdélyi embereket hagyni kellene a saját sorsukról dönteni. Egyszerűen csak azért, mert Én sem szeretném, ha a szomszédom mondaná meg, hogyan éljek a saját telkemen, vagy éppen nem vennénk jó néven, ha a szomszéd faluból döntenék el, hogy mi a jó nekünk.

És akkor most néhány tény.

Baja, és Szeged között a távolság, vagyis a Duna-Tisza köze: 102 kilométer.

Nagylaktól a kárpátok lábáig, pontosabban Lippáig a távolság: 90 kilométer.

Pécstől Nagylakig utaztunk 227 kilométert

Nagylaktól Sepsiszentgyörgyig /ahol mindenki magyarul beszél/ 530 kilométert utaztunk, ez a távolság megközelítőleg annyi, mint Záhonytól Kőszegig az út.

Egyszóval piszok nehéz nem nacionalistának lenni, pedig ilyen nagy még sohasem volt Magyarország, mert az Atlanti óceántól a Fekete tengerig tart, csak egy személyi kell hozzá..:D

Halottak napja

2010-11-09T10:47:00.005+01:00

Kimentünk halottak napján a temetőbe, megemlékezni a halottakról. Én bámészkodtam, találnék-e valami lencsevégre valót, a barátom díszítette a halottai sírjait, sokan voltunk a kellemes későőszi napsütésben a temetőben. Beszélgettek az emberek tisztogatták a sírokat.

A hátam mögött egyszer csak megütötte a fülem egy mondat: Egy szál virág is annyi, mint egy kosárral.

Elgondolkoztam azon, hogy milyen találó is ez a mondat, mert tényleg nem az a fontos, hogy mennyit visz az ember, hanem, hogy emlékszik még a szeretteire, és azt fölösleges fitogtatni a sok virággal. Viszont, ha igaz ez a logika, akkor az is igaz, hogy egy kis fejfa is éppen annyit ér mint egy hatalmas emlékmű.

Néhány kép Olasztelekről

2010-11-09T09:50:00.005+01:00

Kerítés részlet

Rendszámmal ellátva

Liba/tehén/sorban hazafelé.:)

A szent Anna tónál

2010-11-08T12:38:00.004+01:00

Az érdekessége abban rejlik ennek a kis tónak, hogy ez egy régen kihunyt vulkán kürtője, nincs a tónak kifolyása.:)