Az Én városom II

Az Én városom ...

Remélem sikerül folytatnom ezt a sort.:)

Holnap ...

... 5 óra 31'08"-kor lesz a téli napforduló. eleinte csak egy-két másodperccel ugyan, de holnaptól egyre világosabb lesz. Talán egyszer a nyár is eljön.:-)

Azt hiszem

... szeretni fogom ezt az objektívet. :)

Szépirodalmi legelő

Amikor Én kiköltöztem ebbe a kis faluba, az itt alig látható terület legelő volt. Minden reggel kihajtották ide a marhákat legelni. Azóta a terület funkcióját vesztette, nem is tudom van-e még marha a faluban (egyébként kétlábú akad még pár). Nos a polgármesterünk pályázott, mert mostanában mindenre pályázni kell, és kapott néhány millió forintot. Az egykori legelőből így lett park! Nagy íróink szobrai is helyet kaptak benne. A kis kb. 350 lakosú falunk egyébként olyan "szerencsés", hogy több gyerek születik már évek óta mint amennyi öreg meghal. Ám a legközelebbi óvoda, iskola az kb. 10 km-re van, busz hozza viszi a gyerekeket nincs vele különösebb gond, csakhogy a busz reggel 7-kor indul. Vagyis egy 3-4 éves gyereknek fél hétkor föl kell kelnie, hogy nyolcra óvodába érjen, míg a régi iskola épülete most kihasználatlanul létezik.

A pénzt pedig csak a pályázat szerint szabad elkölteni. Azt hiszem, a falusi ember mindég is csak másodosztályú állampolgár marad.

A Zsolnay kulturális központ

Most még hideg van és sötét, nem is ragyog teljes pompájában. A festők, villanyszerelők, retusőrök is dolgoznak ezerrel a termekben, de tavaszra talán teljesen elkészül. Akkor majd gyertek és nézzétek meg, mert gyönyörű, és fényképekkel nem lehet visszaadni a látványt. Kicsit büszke vagyok, hogy én is hozzájárulhattam a munkámmal a felújításához.

Azt azért megkérdezném a Vilitől, hogy mi a fenét keres ennek a nőnek a kezében egy regulátor?

:D

Az eltévedt kertek teremőre

:)

Kövek

"Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve."

                                                                                  Forrest Gump

A letünt idők teteje

Esetleg a letűnt tetők ideje, vagy nem is tudom. A szomszéd kőműves szerint azonban a ház alapja a tető, mert az eső elől csak az véd meg igazán. Talán közismert is ez a véleménye a szomszédomnak, mert az elmúlt húsz évben megújultak a tetők a faluban.:)

Itt van az ősz, itt van ismét

Most majd jönnek a ködös, sötét, hideg, légy, és nyugdíjas pusztító, "emberes" hónapok. Érdekes, hogy a kevésbé szerethető hónapjaink neve ember-re végződik.

Kék acél

"Lábra mentem" :)

Néhány keresetlen gondolat Dozvald János pécsi fotókiállításmegnyitójáról.

Egészen kis létszámmal, mondhatnám családiasnak indult ez a kiállításmegnyitó, amit Mánfai György szervezett. A  pécsi fotósok között egykor etalonként emlegetett alkotó kiállításmegnyitójára ezen a napon nem igazán volt kíváncsi a fotográfus társaság, a közönség.

Pedig  szerintem érdemes figyelni erre az emberre. Talált Ő a fotográfiában egy olyan utat, amellyel képeit, képeinek üzenetét a mindennapok átlagos szépelgései fölé képes emelni.

Dozi elsősorban gondolkoztat a képeivel, nem játszik izgalmas fényekkel, nem akar mesterien világítani, esetleg elvarázsló hangulatot mutatni, úgy tűnik nekem, nem akar a "klasszikus" fotográfiának megfelelni. Egyszerűen csak gondolatok vannak a képeibe kódolva. Javasolnám bárkinek aki teheti nézze meg ezt a kiállítást, ne sajnáljon rá esetleg egy kicsivel több időt az átlagosnál. Nekem élmény volt látni.

A megnyitó végére azért csak ide talált néhány régi barát. :)

(Balról: Tám László, Dozvald János, Hajnoczy Örs)

Csak egy ablak

Ezt az ablakot a Skradin nevű városkában fényképeztem. Talán látszik is, hogy egy nagyon öreg ház ablaka, s ki tudja milyen eseményeket látott már ez az ablak az évszázadok folyamán? Születéseket, halálokat, esküvőket, háborúkat kívül is belül is. Mennyire elege lehet már a mi világunkból ha így leépült. :)

Az Adrián