Küzdöm a távolságot, őshazám és választott falum között mostanában egyre sűrűbben, s közben látok egy-egy érdekes szituációt, vagy helyet, épületet. Ilyen ez a ház is. A Duna-Tisza köze közepén egy épület, melynek közelében nincs nagyobb település, csak néhány tanya a közelben. Lényegesen nagyobb épület ez, mint a tanyák általában. Be van zárva, kukucskálok az ablakokon, elhagyott iskolának nézem. Rövidesen elpusztul majd, mint a körülötte már beszántott tanyák, s velük az önellátó, önfenntartó életforma. Lassan eltűnik a múltszázad egy jellegzetes életformája, tudása is elvész az iskolával együtt. Vajon globalizálódó világunk ad-e a következő generációknak annyi általános iskolai tudást, amennyit az elődeink kaptak?
